2016. április 25., hétfő

Áprilisi emlékek

1 héttel ezelőtt az alkalom után a gyerekek gyors intézése után meg is érkeztek Sopron környékéről a vendégeink. A másnapi alkalom miatt érkeztek hozzánk előző este, mert onnan tényleg nagyon hosszú az út. A gyerekek nagyon örültek nekik, csak sajnálták, hogy másnap reggel már mentek is.
Apás nap volt. Én is mentem a női csendesnapra. 
Téma: A boldog nő. Az előadó pedig jó messziről, Ukrajnából érkezett hozzánk.
90 körül lehettünk. Az ebédszünetet igyekezett mindenki jól kihasználni, beszélgetni a régi ismerősökkel.

Pénteken Tamással a városi matekverseny eredményhirdetésére mentem. Nagyon boldog volt. 
És én is.

Ezen a pénteken jöttek hozzánk Molnárék is. A kép homályos, és Móni se fog örülni, hogyha meglátja itt magát, de hát van, hogy a fotóst is fotózzák. :-)

Nekem több, mint 1 év után sikerült valamit összeszednem, mert lebetegedtem. Ám annak örülök, hogy tényleg rég voltam már beteg. A gyerekekkel együtt. 
Bárányhimlőt nem számítva ők is lassan 1 éve, hogy utoljára betegek voltak. És ez jó. Remélem, ahogy nőnek, úgy erősödik a szervezetük. Már csak Ádám orrával kell valamit kezdeni, mert gyakran dugul... Allergia?
A jövő hét is zsúfolt lesz. Hétfő és kedd Pest (kard.kontroll, + látogatás), Ádámnak anyák napja, Tamásnak helyesírási verseny... 
Mikor jön már a nyári szünet??? Mind nagyon várjuk! :-)


2016. április 11., hétfő

Elmúlt 1 hónap

A képek ott kezdődnének, hogy Szilviék eljöttek hozzánk a tavaszi szünetben... Laci telóján van is néhány kép...
Sőt még előtte jönne Laci műtétje, de arról nem publikálok képeket. Visszeres lábát rakta rendbe az orvos. Mentünk az 1 hetes varratszedésre (ekkor érkeztek Szilviék), száguldás haza, hogy elkészüljek az ebéddel. 
Másnap Ádámmal mentem a tesi tagozathoz intézni az orvosi papírokat, Amint megérkeztem, mondta Laci, hogy ne is vegyem le a cipőt, mert az egyik seb szétnyílt. Valószínűleg az előző napi v.szedés után, amikor a zokniját segítség nélkül vette fel. A fájdalomra emlékezett is, amit akkor érzett.Szóval ebéd 70%-os készültségben, anyára hagytam a többit...
A másnap nyugisabb lett volna, de a hétvége miatt két napra kellett főzni. 
Másnap délelőtt imaház.
Hétfő gyors főzés, mert hamar mentek a vendégeink.
Maradt egy kedd a tavaszi szünetből, amikor a hagymák ültetésén kívül nem sok mindent csináltunk. :-)
Laci meg pihent a nyugalomban. A gyerekek élvezték a szép időt, velem együtt.
 Ez a következő szombaton készült. Egy kis bográcsozás.: -)
 Múlt csütörtök: hívnak reggel a suliból: "Ne ijedj meg, de Tamás..." Talán, ha nem így kezdenék. 
Szóval két gyerek beszélt egymással, az egyik a másik mozdulatát ütésnek vélte (pedig mutatni akart valamit), az hátraugrott, és mögötte volt Tamás, aki a szék szélének vágódott. 
5 órát töltöttünk a sebészeten, rtg-nel együtt, és úgy jöttünk el, hogy repesztett seb keletkezett a fején. Mivel 1 cm alatti, nem varrták. 
A várakozás alatt játszottunk, agytornáztunk, beszélgettünk.
Majd haza, és 1,5 óra múlva indultam Ádámmal az iskolai nyílt napra.



Mivel Anna is szerepelt, Ádámnak még jobban tetszett a bemutató.
 Mindene a szép virág. 

 Na, és a babák. :-)
 Ádámnak épp a cuki kutyabáb a kedvence.

Neki csak a focikártyák jöhetnek szóba. :-)

A héten Ádámnak beiratkozás az iskolába, iratok intézése, pénteken alkalom, éjszakára 5 vendég Sopron környékéről, másnap pedig a női csendesnap lesz. Vasárnap a szokásos menetrend. :-)
Szóval, várom a nyarat. 
Néhány hete megkapta Ádám a hegedűjét. Egyelőre tetszik neki, élvezi. Remélem, jól választottam. 
Nagyon muzikális, akár a másik kettő, de leginkább neki való a hegedű.