Ma népszámláltak minket, és gondolkodás nélkül töltöttem a nem kötelezőt, mert nem ciki, hogy magyarnak, baptistának (és fogyatékosnak nem) tartom magam. És büszkén gondoltam a gyerekeimre, akik egészen jól haladnak az egyik legnehezebb nyelvvel, a sajátjukkal.
Tamás egész jó sebességgel ... (közjáték: a wc-ről visszatérő érintett közölte, hogy Ádám kijött az ágyából és pakolja ki a krumplit a zsákból. Fél 11 múlt.) ... Nna. Mindenki a helyén. Krumpli is.
Szóval Tamás hibátlanul hadarja a "Fekete bikapata kopog a patika kövén"-t, lassan megtoldjuk a kövek mintájával is. (pepita) És, kis gondolkodás után, folyékonyan mondja azt is, hogy reumatológia. Tudom, hogy nem magyar szó, de ha még sokáig állómunkát végzek, legalább meg tudja mondani, hova vitték az apját. :-)
Ádámmal is haladtunk, vele a nyelvújítás terén. (Ellenőrző körút: Dóra eszik, Ádám az ajtóban, 2 trükkös krumpli a konyhaszék alatt bukott le.) Míg a Verdák teljes szereplőgárdáját betűre pontosan sorolja, addig saját alkotásai jelennek meg a hétköznapi kommunikációban.
Mit válaszolnál, ha azt kérdezi: "Felhálhatlak?" Nyilván azt mondanád, igen, mert kedvesen kérdi. De miért nyújtja a kezét? (felhál=felhúz+áll, azaz felhúzással segít, hogy felállj)
Az "ásíhont" könnyen dekódoltuk: Dórának épp nyitva volt a szája, amikor mondta.
Node. Attól mindig is tartottunk, hogy egyszer nyilvánosság előtt is ki fogja jelenteni:
"Teát foszni!" Merthogy ugye a szülői felelősség és példamutatás... Pirul, pirul.
MEG TUDJUK MAGYARÁZNI.
Amikor kisebb volt, étkezés után sokszor hallotta, hogy: "Teát fogsz kapni." Ebből kreálta először a "Teát fo(g)sz" kifejezést, amivel a kérést közvetítette.
De haladtunk előre a magyar nyelvtan útvesztőjében, és megtanultuk, hogy vannak főnévi igenevek. (tudom, a reumatológia után kinézni belőlem, de NEM szó szerint tanultuk a főnévi igenevek kifejezést...)
Így lett az "Én is menNI!/autózNI!/ugrálNI!". Jó hír, ha emlékeztetjük, az is sikerül, hogy "kérek", "szeretnék". De még néha szoktuk a teát foszNI.
Nyugtatom magam: Ha Dóra hasa elfelejt fájNI, amitől ő sírNI kénytelen, és aludNI tér, végre tusolni fosz...
A kedvenc időszakom. Amikor törjék a magyartot. :D És itt az ovin bőven van belőlük. Úgy de úgy élvezem. :)
VálaszTörlésMennyire aranyos ez az időszak! Jaj, hogy mi már szinte kinőttünk belőle! Ugye sokat nevettek?
VálaszTörlésÁáá, neeem. A sok depressziós kép között alig találunk egy-kettőt, amit képmutatás céljából fel tudunk pakolni a netre... :-D
VálaszTörlésKettős a (nyelvi) vidámság forrása: Tamás szófordulatai, korát (és teszkót) megelőző kifejezései. És hát Ádám fentiekhez hasonló szárnypróbálgatásai. :-)
Jó fejek!Ma délelőtt Attila is "képzésben részesítette" Ádámkát! :-)..(pelenkás krumpli..stb..-.)
VálaszTörlésÚgy látom nálatok is 1-3 felállás tehát a középső a kakukktojás kinézetre:)
VálaszTörlés