5 gyerek

Ismét 5 gyerekem volt, csak most hosszabb időre, mint múltkor és most a lány unokatesók jöttek hozzánk. Hétfőn jöttek itt is aludtak. Volt nagy viháncolás, szaladgálás...ami csak belefért. Dóri is élvezte a csapatot, folyton utánuk csattogott négykézláb.

 A nap egyik fénypontja, amikor együtt ehetnek! Annyira tetszik, hogy ennyire élvezik. Ha találkozunk oda-vissza az az első kérdés, hogy együtt vacsorázunk-e? :-)

A sok együtt evésre biztos emlékezni fognak. :-)

 Dóri egyik hűséges társa. :-)

 Zsófi mesélni kezdett a fiúknak. Ádám -Zsófi idegeit nem kímélve- állandóan belekérdezett. 

 Mese közben is ment a móka.

 5 perc után már mindenki a mesére figyelt.

Sajnos a délelőttről nem volt időm fényképezni. Az ebédelés még együtt zajlott, aztán fájó szívvel, de elköszöntünk tőlük. :-)

Vicces, mert ha sorbaállítottam volna az 5 gyereket, mindegyik között 2 év lett volna. Így volt egy 9, 7, 5, 3, 1 éves gyerekem néhány hónap híján. :-)

Elkészült!!!

A vártnál jóval hamarabb készült el a 3 gyerek személyi igazolványa. Tehát kedves Lisztesek már ez sem hátráltat bennünket abban, hogy Laura menyegzőjére elmehessünk. :-)
Egyébként a 30 nap aug. 3. lett volna. Mivel hétfő vagy kedden tervezünk indulni Szentesre, így izgulhattunk volna, hogy megérkezik-e az utazásunk előtt... De félre az izgalmakkal. Nagyon aranyosak rajta, a fotózást is jól tűrték, elsőre sikerült mindegyikről.

Az illetéktelen olvasók és rossz szándékú kíváncsiskodók miatt csak a fotókat láthatjátok. :-)

Utóbbi vendégeink

Kb. 1 hete voltak nálunk a kisebb Bagyi gyerekek, vagyis Sára (aki most megy iskolába) és a 2 éves Simonka. Míg a gyerekek itt voltak, Andi a fogászaton volt. Palacsintát terveztem a gyerekeimnek aznapra. Amikor Andi szólt, hogy jönnének, elgondolkodtam, hogy 5 gyerek mellett belekezdjek-e... aztán arra jutottam, hogy reggel elkezdem, mielőtt még megérkeznének. Így is volt. Olyan békés, nyugodt délelőtt volt. 1,5 l tejből készült a palacsinta, közel 50 db lett. És senki se hátráltatott, Dóri is nyugodtan aludt, a gyerekek is kedvesen játszottak egymással. Hálás voltam Istennek ezért a napért!

Dóri is követeli a neki járó falatokat... csak mindig elfelejti, hogy még nincs foga. :-)

Vártuk egy darabig, hogy Simonka is befejezze a levest és hozhassam a palacsintákat... aztán feladtuk, mert ő a levest többre értékelte. :-)
Fél órával később jelentkezett a második fogásért.

Fél év van csak a 2 legény között. (Ádám javára)

Ma este pedig az unokatestvérek voltak itt. Sajnos csak a vacsinál jutott eszembe, hogy elővegyem a fényképezőt... Többnyire mi megyünk hozzájuk, mert ott udvar és nagyobb élettér van. Most viszont mi láthattuk vendégül őket. :-) 

Melegszendvics volt a vacsi. 

Óvodára készülve

Tamás szeptemberben kezdi az ovit. Várom is meg nem is. De ezt a részét most nem részletezem.
Szóval szombaton bementünk Miskolcra, hogy vásároljunk Tamásnak 1-2 szükséges dolgot. Boldog voltam, hogy pl. pólókat olcsóbban lehet kapni a Decathlonban, mint a kínai üzletekben... a minőségről már ne is beszéljünk. Van már váltócipő (szandál), tornanadrág, tornapóló és kinti cipő.
Miközben vásároltunk a gyerekek jól szórakoztak a hatalmas üzletben. (Kivéve Tamás cipőpróbálása!!!)

Újabb kiruccanás

Hála Istennek, hétfőn olyan szép időnk volt, hogy el tudtunk menni Aggtelekre kirándulni. (Barcikán délelőtt és délután is esett az eső...) Elmondhatom, hogy életem legizgalmasabb útját vezettem a célállomásig egy szép, de vadregényes, 1,5 sávosnak is alig nevezhető "úton". Mehettünk volna jobb úton is, de Kelemér felé valóban szép. Az autónk valószínűleg nem nevezné annak, de őt most senki nem kérdezte.
És hát akkor jöjjenek a képek! :-)

:

Panelből kiszabadulva... :-)))

Első utunk a játszótérre vezetett.

Fiúk kipróbáltak mindent, Dóri evett.

Szuper kis hinta.

"Gyerünk fel a hegyre!"

Szebbnél szebb árnyalatai a zöldnek...

Dodi távolról nézi, mit művelnek a fiúk...

Hát ezt... futás lefelééééé...

Kukucs!

A fagyis táblától nehéz volt a búcsú, különösen Ádámnak. Máshogy nem ment, megnyalta, hátha érez valamit. :-)

Ilyen hintát is lehet még találni. Csak a környék összes madara elmenekül, amikor ezek nyikorogni kezdenek.

De a célnak megfelelt. :-)

Foci is volt.

A háttér igazolja, hogy ott jártunk. :-)

Az élet fontos kérdéseit tette fel Tamás... :-)

Ebééééd! És ekkor kezdett borongóssá válni az idő.

Ebéd után fagyi is járt! :-)

Hazafelé is vadregényes utakon jöttünk, mert be kellett ugranunk  néhány ásványért . De ezt az utat szakadó esőben már Laci vezette végig. :-)))
Útközben vettünk egy finom dinnyét, aminek a fele este el is fogyott.
Fáradtan, de örömmel feküdtünk le este.
Tamás megjegyzése a naphoz: "Az Úr Jézus adott egy esélyt nekünk, hogy nem esett az eső és szaladgálhattunk." :-)

Menyegzőn voltunk

Jobbágy Tomi és Balog Bogi menyegzőjére voltunk hivatalosak szombaton. Az Istentiszteleti rész a miskolci Deszka Templomban volt. Tömve volt a templom, még a bejáratnál is sokan  álltak.


Előttünk ült a Máté család, így mivel a jegyespár nagyon messze volt tőlem, róluk több kép lett.

Ez az ifjú hölgy a 4. gyermekük.







A fűtéssel nem volt gond. 
A gyerekek kicsit nehezen viselték a meleget és azt, hogy éppen alvásidőben kellett nekik szépen viselkedniük.  

Egy kis áloműző kínlódás...

 Dóri így szórakoztatta magát. :-)

De hogy az ifjú párról is legyen fotó, íme:

És Boróka néni se maradhat le!!!

Ezután sétáltunk egy 5 percet és megérkeztünk a szeretetvendégség helyszínére, ahol a gyerekeknek még vattacukor is volt. 

A szeretetvendégségen már nem fotóztam, mert nagyon sokan voltunk és a gyerekek etetésével foglalkoztunk. Ádám többször megbillent evés közben a széken, így nem is tudtunk sokáig maradni.
Aki több képet szeretne, itt megtalálja: https://picasaweb.google.com/bereamm/Bogi_Tomi

Ja, és a menyegző óta Tamás nagy kérdése: "Anya! Csak azt nem tudom, nekem ki lesz majd a feleségem?"
És ezt, mint legnagyobb gondot jelenti be szombat óta többször is. :-)