Hála Istennek, hétfőn olyan szép időnk volt, hogy el tudtunk menni Aggtelekre kirándulni. (Barcikán délelőtt és délután is esett az eső...) Elmondhatom, hogy életem legizgalmasabb útját vezettem a célállomásig egy szép, de vadregényes, 1,5 sávosnak is alig nevezhető "úton". Mehettünk volna jobb úton is, de Kelemér felé valóban szép. Az autónk valószínűleg nem nevezné annak, de őt most senki nem kérdezte.
És hát akkor jöjjenek a képek! :-)
: |
| Panelből kiszabadulva... :-))) |
 |
| Első utunk a játszótérre vezetett. |
 |
| Fiúk kipróbáltak mindent, Dóri evett. |
 |
| Szuper kis hinta. |
 |
| "Gyerünk fel a hegyre!" |
 |
| Szebbnél szebb árnyalatai a zöldnek... |
 |
| Dodi távolról nézi, mit művelnek a fiúk... |
 |
| Hát ezt... futás lefelééééé... |
 |
| Kukucs! |
 |
| A fagyis táblától nehéz volt a búcsú, különösen Ádámnak. Máshogy nem ment, megnyalta, hátha érez valamit. :-) |
 |
| Ilyen hintát is lehet még találni. Csak a környék összes madara elmenekül, amikor ezek nyikorogni kezdenek. |
 |
| De a célnak megfelelt. :-) |
 |
| Foci is volt. |
 |
| A háttér igazolja, hogy ott jártunk. :-) |
 |
| Az élet fontos kérdéseit tette fel Tamás... :-) |
 |
| Ebééééd! És ekkor kezdett borongóssá válni az idő. |
 |
Ebéd után fagyi is járt! :-)
Hazafelé is vadregényes utakon jöttünk, mert be kellett ugranunk néhány ásványért . De ezt az utat szakadó esőben már Laci vezette végig. :-)))
Útközben vettünk egy finom dinnyét, aminek a fele este el is fogyott.
Fáradtan, de örömmel feküdtünk le este.
Tamás megjegyzése a naphoz: "Az Úr Jézus adott egy esélyt nekünk, hogy nem esett az eső és szaladgálhattunk." :-) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése