Az egyik ilyen, amit még mindig tanulnom kell, hogy:
"Ne beszélj, ne kérdezz, ne várj fontos dolgokban döntést, ha a férj
laptop előtt ül és dolgozik!"
Estére már eléggé alaposan elfáradtam, pakolni nem óhajtottam, csak fejben próbáltam rendezgetni a következő 2 nap sűrű eseményeit. Így hangzott a párbeszéd:
- Holnap összeírom, hogy csütörtök és péntek este (munka után) miket kellene szétszerelned, hogy szállítható legyen szombaton. (Talán hozzátettem, hogy majd ő beosztja magának a sorrendet...)
- Jó. (Laci)
... na, ekkor gondoltam, hogy ez a jó, nem sokat takar. Folytattam:
- Csak vissza ne kérdezzek, igaz? :-) - és már nevettem.
- Nyugodtan, majd arra is fogok valamit válaszolni. -tette hozzá egy félmosoly kíséretében.
Na, ekkor már csak nevettem.
De ez, hogy "arra is fogok valamit válaszolni"... hát, kiütötte a biztosítékot nálam. Végeredményben örülhetek, mert némi reakció érkezett a mondandómra. :-) Kellett ez a napom végére, de nagyon.
És újra bebizonyosodott, hogy eme alapszabályt még nem sajátítottam el rendesen.
Jó éjszakát mindenkinek! Én még nevetek 1-2 kört ezen... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése