A teljes biztonság

Történések

 Itt épp a bibliából olvas fel a babájának... :-) Gondolom, látjátok, hogy egy asztalon ül, a lába a baba kiságyán... szóval, megadja a módját.

 Tamás a szépkiejtési verseny után. A helyszínt mindenki kitalálja. :-)

 Ádám egyre többször mondja, mennyire szeretne már iskolába menni. Itt épp nagyon elkapta a vágy, és Tamás táskáját is felvette, hogy közelebb érezze magát az iskolássághoz. 

 Mostanában ezt a fejfedőt hordja a lakásban. És úgy billeg, mint, aki tudja magáról, hogy nem is áll rosszul a fején.

Potyognak a fogak, már azt a másik elsőt is csak egy "szalmaszál" tartja. De azért még őrizgeti. "Csak semmi fájdalom." 

Tény, hogy ő a legbonyolultabb gyermekünk, sokszor nehéz megérteni, mit miért csinál úgy, ahogy... De! Tegnap készített nekem nőnapra két rajzot. Még azt is megvárta, hogy a zongoradarab végére érjek, majd átadta. Annyira boldoggá tett. Természetesen nem a nőnap miatt, azt sosem értékeltem. Hanem azzal, hogy örömet akart okozni. Ez nála nagyon nagy dolog. Míg a másik kettőből ez folyamatosan és önként jön, neki ez nehezebben megy.

Alaposan megöleltem. Ami neki is éppolyan jól esett, mint nekem.

És ennyi mára...

Ádám és a munka

Teljes mértékben jellemezte Ádám mai mondata őt magát, és a munkához való hozzáállását. Íme a párbeszéd:

- Anya! Tudom, már mi leszek, ha nagy leszek?
- Na, mi leszel?
- Hát, építkezős főnök.
- Hm...
- Azt is megmondom, miért. Azért, mert én nem akarok dolgozni.
- Úgy gondolod, nekik nem kell dolgozni?
- Igen, nem kell. Ők csak beszélnek, hogy a többi ember mit csináljon.

Meg ne kérdezzétek, hogy hány építkezésen voltunk eddig!!! :-)

Dorka tegnapi beszólását is leírom. Esti ima alatt a végére nagyon felgyorsított.
Majd rögtön megmagyarázza:
- Anya! Tudod, miért voltam ennyire gyors? Mert siettem, hogy ne húzzam el az időt...
Aztán megbeszéltük, hogy ebben sosem kell sietni.

A héten már biztos nem jelentkezek, mert ez a hét is nagyon sűrű. Tamás csütörtöktől újra lázas volt. (mandulagyull) Így csak ma ment először. De holnap már szépkiejtési verseny lesz. Csütörtökön fél 4-re megyünk Lacival kard. kontrollra az új doktornőhöz. Kíváncsi vagyok rá. Már most többet e-maileztünk, mint amennyit találkozni fogok vele. Na, jó, nem tudom, meddig élek...
Nagyon aranyos, készséges és igen nagy szakember. De ezen a napon kell Tamás sulis névnapi sütijét is megcsinálni...
Pénteken nálunk van alkalom, ami alatt én valószínűleg a másnapi asszonynapra és Laciéknak itthonra sütök-főzök. Nem is árt rendet tennem a teendők között. :-)
Vasárnap gyermekalkalom és hétfőn (ezek után) TANÍTÁSI SZÜNET!!!
Persze pihenni nem fogok, de itthon lesznek a gyerekek!!! :-)