2015. március 11., szerda

Történések

 Itt épp a bibliából olvas fel a babájának... :-) Gondolom, látjátok, hogy egy asztalon ül, a lába a baba kiságyán... szóval, megadja a módját.
 Tamás a szépkiejtési verseny után. A helyszínt mindenki kitalálja. :-)
 Ádám egyre többször mondja, mennyire szeretne már iskolába menni. Itt épp nagyon elkapta a vágy, és Tamás táskáját is felvette, hogy közelebb érezze magát az iskolássághoz. 
 Mostanában ezt a fejfedőt hordja a lakásban. És úgy billeg, mint, aki tudja magáról, hogy nem is áll rosszul a fején.

Potyognak a fogak, már azt a másik elsőt is csak egy "szalmaszál" tartja. De azért még őrizgeti. "Csak semmi fájdalom." 
Tény, hogy ő a legbonyolultabb gyermekünk, sokszor nehéz megérteni, mit miért csinál úgy, ahogy... De! Tegnap készített nekem nőnapra két rajzot. Még azt is megvárta, hogy a zongoradarab végére érjek, majd átadta. Annyira boldoggá tett. Természetesen nem a nőnap miatt, azt sosem értékeltem. Hanem azzal, hogy örömet akart okozni. Ez nála nagyon nagy dolog. Míg a másik kettőből ez folyamatosan és önként jön, neki ez nehezebben megy.
Alaposan megöleltem. Ami neki is éppolyan jól esett, mint nekem.
És ennyi mára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése