Virágos lányaim

Most már elmondhatom, hogy mindkét lányom nagyon szereti a virágokat. Dóri -ha tehetné,- az egész házat kivirágoztatná. :-) De ha mi vágott virágot a házba beviszünk, társaságot kapunk, így sajnos max a teraszon lehet bennük gyönyörködni. És bár Laura felettébb élvezi, ha a hangyákat kergetheti, mégis jobbnak látjuk, ha mindenki a helyén éli az életét.

A pünkösdi rózsa illata annyira elvarázsolta Laurát, hogy majdnem beleharapott. Legalább egy órán át járkált egy szál virággal az udvaron, lóbálgatta, szagolgatta. Megérte volna rögzíteni. :-)

Jó látni, amikor egy gyermek is észre tudja venni a körülötte levő szépséget. És itt most persze nem csak a virágra gondolok. :-) 

Az utolsó előtti hetünk is nagyon sűrű lett. A már szokásosnak mondható teendők mellett sorbaálltak a befőzések is, amiket szívem szerint későbbre halasztottam volna, de a gyümölcs érése nem az én menetrendemhez illeszkedett. Így van már eperlekvár és rebarbara befőtt is. 

A gyerekeken már nagyon érződik, hogy elfáradtak, mindannyian várjuk a tanév végét! Ugyanakkor hálásak vagyunk az így eltöltött időért, közös tanulásokért, kiderült hiányosságokért, amiket most lehetett gyakorolni, elmagyarázni...

Folytatásban írok majd a gyíkfarmunkról. :-)