Továbbra is életvidám, mosolygós, beszédes, mozgékony kislány vagyok. Napközben kétszer alszok 2-3 órát. Szeretem az almát, barackot, répát, céklát, sóskát és a tejpépet. A sütőtökkel még barátkoznom kell. Mondjuk úgy, hogy: megeszem. :-) Már ritkán borulok el, ha éppen ülök. Ha hasra "vágnak", magam sem tudom eldönteni, hogy kúszva, mászva, vagy ugrálva jussak el a kiszemelt játékot megszerezni.
Szeretek utazni, levegőzni és nagyon élvezem a közös játszást a szüleimmel, testvéreimmel.
Naphosszat nyújtogatom a nyelvemet, szüleim szerint már egyre hosszabb. :-) Én persze továbbra is nyújtogatom. Este 9-kor már alszok. Éjfél és 1 óra között rendszeresen felsírok, de általában visszaalszok.
5-6 körül néha felébredek, eszegetek, iszogatok egy kicsit anya örömére. Ha anya mellett maradok az ágyban, akkor nem alszok vissza, hanem kedvesen piszkálgatom, húzgálom a haját, csipkedem a kezét...stb. Miután anya rájött, hogyha visszatesz a szopi után a kiságyba és visszaalszok, azóta nem csipkedem. :-)
És persze nagyon élvezem, amikor Tamás bátyókám játszik velem. Ha sírok, ő az első, aki rögtön jön és énekel nekem.
Ádám az, aki a maga mackós módján szokott hozzám közeledni.
 |
| De azért jól megvagyunk! :-) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése