Kislány a családban

Nagyon nagy gyöngyszem ez a Dóri. Más, mint a fiúk, mert kislány. Mint egy kismajom, folyton csimpaszkodna rajtam. Ha éppen mosogatok, nekem jön, mint egy kos és felöklel. Érzékelteti, hogy hagyjam abba. :-) Ha pedig beküldöm a szobába, nyafog, nyávog, műkönnyeket produkál...stb. Ha valamire "nem" lenne a válasza, akkor félrebiccenti a fejét és nyávog egyet.
Amikor Ádámmal összekülönböznek, jön panaszkodni: "Áddááá...léjuléju..." és hasonló panaszos szavakat mondogat vigaszra várva. Kutya, cica (tyitya), hamm(i), Ámen, tyetyé (tessék), baba, Áddá (Ádám), Ta(más), apa, mama, papó, ÚJé (Úr Jézus), tyi (cipő), tyip-tyip (csóka), meme (szeme), óó (orra)... szavakat mondogatja. És most már a Hó a baba? Itt a baba is tisztult. :-)
Kedvence a Kerek erdő mondóka, amit ügyesen végigmutogat.
Ha meghallja, hogy készül a fürdővíz, már veszi is a nadrágot és zoknit és (!) dobja a szennyeskosárba.
Fogmosás is a fürdés része, amit hamar megkedvelt.
Ha éneklést hall, rögtön belekezd a másik szólamba. :-)
Állatokkal olyan aranyosan játszik, beszélteti őket... mondhatni, hogy szituációs játékot művel, csak nem értem, miről szól...
Összességében: valóban Isten ajándéka Ő, ahogy a neve is mondja! (A többi ajándékunkról később írok...)

 Már egyszer kellett vágni a hajából. Most pedig már össze kell(ene) fogni, hogy szellőzzön a nyaka. De hát nem sokáig tűri a hajgumit.

De azért billegeti magát a tükör előtt! :-)

Ez egy új szokása, hogy valami szűk helyre préseli be magát és ott csemegézik.

 Napos csibéket őriztünk egy testvérnek néhány órán át, amit a gyerekek nagyon élveztek!

Végre itt a jó idő! Vagyis volt néhány ilyen nap.
2 hét múlva újra jó idő közeleg! Talán végleg megérkezik a tavasz!