Esti imádság ideje:
Ádám kezdhette, sorolja szépen, miket köszön meg a mai napból, majd elérkezett a következő mondathoz, amit nagy ártatlansággal mondott ki:
"És köszönöm Úr Jézus, hogy Tamás cicájával alhatok!"
A mellettem ülő Tamás, aki nem tudott Ádám akciójáról, ahogy meghallotta , hangos suttogással kiáltott fel:
"Híí, ellopta a macskámat?"
Ember legyen a talpán, aki nevetés nélkül kibírja. Annyira spontán, annyira aranyos volt, hogy még most is nevetek, ha rágondolok.
Aztán folytatta Tamás az imádkozást.
(Akik várják a békési, szentesi beszámolót + képeket, legyenek türelemel, mert még mindig beteg vagyok, nincs energiám kiválogatni a képeket...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése