2014. január 13., hétfő

Epizódok

Két epizód napjainkból:

Este imádkozunk, Ádám kezdte: "Úr Jézus, kérlek, hogy ne törjön szét mama lába és anya szíve se törjön szét..." Több, mint fél éve volt, hogy anya bokájánál 2 kisebb csont letört, de ők továbbra is azért imádkoznak, hogy ne törjön el újra.

Másik: volt egy nagyon komoly érdeklődő a lakásunkra. Egy hármas csere jött volna létre, de időközben a vevőnk látott egy másik cserét, amiben csak ketten érintettek. Ott kád van és nem zuhanyzó, mint nálunk. Ez volt az egyetlen baja, hogy nem kád van. Pedig kád mellett még kevesebb hely van, mint így...
Na, mindegy, ma szólt vissza, hogy marad annál a cserénél.
Gondolkoztam, hogyan is mondjam meg a gyerekeknek, mert nagyon beleélték magukat. Tamásnak mondtam meg először, aki tényleg nagyon szomorú lett.
"Nem értem. Amikor itt volt a néni, minden annyira tetszett neki. Nem?"
"De igen."-  válaszoltam neki.
"Akkor miért nem ezt veszi?"
"Mert nálunk nem kád van, hanem zuhanyzó."
"De hát nekünk is van kád!" -felelte lelkesen.
Én meg jót nevettem, mert hát a sárga gyerekkádra gondolt.
Majd azzal zártam, hogy imádkozunk tovább, hogy olyan vevő jöjjön, aki tényleg megveszi. Egyetértően bólogatott.

Szóval újra várakozunk, miközben a kiszemelt házunkra érkezett másik érdeklődő. Izgalmas, hogyan is fog alakulni. Nem vagyok feldobva, mert sok szempontból jó lett volna, ha tavaszra összejön, de ahogyan az ideköltözésünk is egy csoda volt, ahogyan Isten kidolgozta az apró részleteket, úgy ez a költözés is Általa lesz lebonyolítva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése