Jócskán -6 fok körül volt a kinti hőmérséklet, de 1 órácskára (amiből 1,5 lett) kimentünk velük csúszkálni, "miniszánkózni" -ahogy Ádám nevezte. Dórinak olyan piros lett az orra, álla, hogy halványan még tegnap is látszott. Mint egy kis mikulás, úgy nézett ki.
Alaposan elfáradtak, de nagyon élvezték.
Nagy bátorsággal csúszott le a dombról.
Na, ki ér le hamarabb?
Dorka sajnos hátránnyal indult, már az elején megakadt, de Laci rögtön segítségére sietett. :-)
Csúszkások.
És persze a nagy gyereknek is ki kellett próbálni! :-)))
Másnap Piró érkezett hozzánk. Nagyon örültünk a látogatásnak!!! Ádámnak szokása mostanában tegezni mindenkit, annak ellenére, hogy folyton erre tanítjuk. Így eleinte a maga lazaságával így szólította, hogy: "Piroska!" Mondanom se kell, hogy ezt Dóri is hamar megtanulta.
Róla még annyit, hogy amikor délben lefektettem és imádkoztunk, mindenkit felsorolt, de akkor még nem tudta a vendégünk nevét, így "kérlek a másik néniért is" szerepelt a nevek között.
Mostanában mindenkit felsorol, akit ismer, és nem csak a családtagokat. De mi türelmesen és örömmel végighallgatjuk.
Piró! Azt írtam levélben, hogy mennyire hiányzol a gyerekeknek (IS!), de azt nem, hogy ma, amikor Ádámot lefektettem, és nem bírt elaludni, kijött hozzám és közölte, hogy:
"Anya! Én azért nem tudok elaludni, mert Piroska néni elment tőlünk!"
Jelzem, még mindig ébren van. :-) :-(
Szóval jó kis hétvégénk volt, élményekben gazdag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése