Húsvét hétfőjén kirándultunk néhány családdal a gyülekezetből...
Ez a -gyakorlatilag- jászótér az egykori vár "makettje", ahonnan a gyerekek ki se akartak jönni. Volt benne kötéllépcső, falépcső, börtön, facsúszda...stb.
Hát, nem gyönyörű? 1 hónap múlva újra megyünk.
Szépek. :-)
Na, Dorka is megadta a módját a fotózásnak.
Róla ne is beszéljünk. :-)
S hogy mit ettünk? Nézzétek!
Na, őket nem ettük meg, bár volt, aki a láng fölé tartotta.
Egyébként Dóri fogta őket, s annyira féltette, hogy szinte egy asztalnál ettek velünk. A terve az volt, hogy hozzuk haza, de valami "véletlen" folytán ott maradtak. :-)
Ez a rom tetején készült.
Hát, ez is egy nagyon szép nap volt. És minél több ilyenben van részünk, annál inkább megerősödünk abban az elhatározásban, hogy rendkívül fontos a sok-sok közös élmény a gyermekeinkkel. Későbbi kapcsolatunk záloga, hogy most mit és hogyan teszünk, mivel töltjük az időnket. Megér-e annyit az az elfoglaltság? Vagy azt az időt inkább rájuk kellene fordítani?
Mondhatnám, hogy költői kérdések, de nem lenne igaz. Jobb ezeket megválaszolni. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése