Mivel szeptember végén lesz 5 éves, így nem élvezhette tovább a család védelmét, szeretetét. A háttérben persze ott vagyunk, de már nem közvetlenül mellette. Ez volt az 5. napja. Volt 3 nap beszoktatás, ami abszolút zökkenőmentesen ment. Elköszöntem tőle és ebéd előtt érte mentünk. Már nagyon várta, mikor ebédelhet ott ő is. A hétvége, mint olyan, eddig nem sokat jelentett neki. Most azonban, hogy akkor ugyebár nem mehet oviba... kicsit szomorú lett. Naponta beszámol az élményeiről és arról, mi volt a reggeli és az ebéd. Ma már rendkívül boldogan ébredt, hogy ez a 3. nap, amikor ő is ott eszik.
Tegnap reggel mondja nekem az autóban: "Anya! Én úgy izgulok, vajon mi lesz a reggeli!"
Nincs könnyű helyzetben, mert bár vannak újak is, de a csoport magja egy összeszokott csapat. De azért próbál barátkozni.
Örülünk, hogy könnyen beilleszkedett, szívesen és örömmel jár.
"És akkor most Papa, Kati néni, Szilviék és akik még olvassátok, ide nézzetek,
mert ez a kép bizony az oviban készült!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése