... rekedtség, köhögés, közeli hörgők...stb. Tamásnál. Valószínűsítem, hogy az előző betegsége után hamar ment oviba, udvar, hideg, szaladgálás, kiabálás...stb. De! Lázmentes! És olyan jó, hogy már ilyen nagy és csak a porlasztó elé ültetem és halad a dolog. Még jobb lenne, ha hajlandó lenne a maszkot felvenni, de attól még fél. Holnap kitalálok valami vicceset, hátha felvenné az arcára.
Mondta is: "Anya! Ha porlasztottam magam, játszhatok?"
Egy újabb itthon töltött hete lesz.
Laci is kidőlt, valószínűleg nem gyógyult meg rendesen. Meg hát 8 napból 7-et dolgozni, ráadásul napi 11 órát... és azt végigbeszélni...és buszon haza...nem irigylem. De pedagógusként is végigbeszélte az órákat, most is el fog múlni ez az időszak.
És ha gyógyulást ugyan nem is ad, de mindannyiunkat kárpótolt ez a finom kenyérke, amit legújabb jénai tálamban próbáltam ki. Az íze és az illata még finomabb, mint a látványa. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése