És akkor egy nem átlagos vasárnap délutánról is írok egy kicsit. Épp délutáni csendespihenő volt, amikor hallom, hogy Dóri sírni próbál, de még az sem megy, mert hörög, fullad...stb. Megyek hozzá. Szegényke aludt volna még...mivel nem kapott levegőt, csak szenvedett. Megitattam, nyitottam ablakot, átvittem a másik szobába, ahová 2 órája teregettem ki a párás ruhákat és hamarosan jobban is lett. Épphogy végeztem, jön ki Ádám sírva a szobájából. Nem is kellett kérdeznem, mi a baja, mert látszott rajta. Bepisilt alvás közben. Nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára...persze nem is ez a lényeg. (főként, hogy meg van fázva, folyik az orra...) Ja, és a lényeg, hogy Tamás ágyán alhatott, szóval az ő ágya lett "megtisztelve".
S ha már itt tartunk, akkor egy kis fürdés, hajmosás uzsonnaidőben. Annak örültem, hogy a történtek kicsit sem bosszantottak, békességem volt. Újra annak örültem, hogy milyen jó, hogy nem egyszerre vagyunk mind betegek. Ugyan -úgy tűnik- azt nem kerülhetjük el, hogy végigmenjen mindenkin, de nem betegen kell ápolni a családot. Dóri különösen nehéz eset. Szűk 1 éve volt utoljára (és először) kruppos. Még emlékszem azokra az éjszakákra... Magas láz, sok imádság és várakozás, hogy elég-e, ha mi porlasztunk, vagy vinnünk kell a kórházba. Most úgy fektettem le, hogy adtam neki kúpot, talán néhány órával többet tud aludni, mint akkor. Az a jó, hogy tiszta a levegő kint, mert ha még köd is lenne...
Egy Igevers jutott eszembe: "Nincs békesség, így szól az Úr, az istenteleneknek!" Ézsaiás 48:22
Nem tudom, ilyen helyzetekben mit tennék, ha nem lennék hívő. Elég sok minden ér most bennünket, ami még inkább arra ösztönöz, hogy kizárólag Isten kezében vagyunk biztonságban, és, hogy semmi sem természetes. Pl. az egészségünk. Isten ajándéka, ha minden rendben van. Ha nincs, Ő az, aki átsegít nehézségeken, Aki meggyógyít orvosok által, vagy nélkülük. Több név jön most elém, akiknek nincs békességük, mert a testi bajaikkal csak az orvost keresik fel, vagy még azt sem. Bárcsak irányt változtatnának.
Visszatérve: holnap elviszem Dórit a gyerekorvoshoz és Ádámot is. A képek délelőtt készültek. Akkor még jobb volt a kedvük.
A két kópé. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése