Nehezebb napok...

Bizony, egyre inkább azt érzem, hogy a napjaink nem könnyebbek, hanem nehezebbek. Dóra baba esténként és már éjszakánként is fellépéseket tart. (Tudom, 2 zenésznek milyen gyermeke lehetne...) Tegnap késő estétől hajnali fél 2-ig csak hasfájás, pelenkacserék, megpróbálni ébren maradni... Éjszaka kiderült, hogy Tamás újra beteg. Eddig még csak orrfolyás, ami persze bőven elég ahhoz, hogy ne kapjon levegőt alvás közben.

7 órakor Tamás és Ádám is felkelt, ami nem lenne korai, ha nem 2-kor alszok el... Nehezen, fejfájósan kezdtem a napot, s látva a tennivalókat, a rengeteg pakolnivalót, nem is sok kedvem maradt hozzá. Így hát gyorsan megszoptattam Dórát, megreggeliztettem, átöltöztettem a fiúkat és felporszívóztam, majd jöhettek a ruhák és a mosógép indítása...

Elég nyűgösek voltak a gyerekek, Tamás kedvén érezhető volt, hogy beteg. Sokszor gondolkodtam, mit, hogy kezeljek, mennyire vegyem figyelembe, hogy most nincs minden rendben nála.

Dórika persze egész délelőtt aludt, csak enni kelt fel. (Aki éjszaka nem alszik, alszik nappal...)

Lefektettem a fiúkat. Hamarosan kelt Dóra, hogy egyen. Mire elmúlt a pocakbaja, lefeküdtem gyorsan, hátha alhatnék, nem úgy, mint az előző napokban. Még 20 percet se pihentem, Tamás megjelent. Odafeküdt hozzám, de állandóan szipogott, kapkodott a levegő után, nem tudtam aludni. Kiment a wc-re, majd készült meginni a neki kikészített teát. Ekkor jelentette be, hogy a -frissen mosott kőre- kiöntötte valamennyit. Na, itt már elszakadt a cérna.

Tudom, 4 éves, nem kellene ilyeneken kiborulni, de megtörtént.

Próbáltam még pihenni utána is, de lehetetlen volt. És persze Ádám is felébredt.

Sorolhatnám még tovább, de nem teszem, nem is erre a fórumra való mind...

Vajon milyen lesz a délután és este 9-ig? Akkor ér haza Laci.

Ezen a családi képen vidámak voltunk, remélem, visszatér az én örömöm is.