Értékek

Ma gondolkoztam el azon, hogy sokszor azért panaszkodok, mert nem veszem észre és nem értékelem a keveset. Bővebben: mondogatom, hogy jó lenne már többet aludni, kipihenni magam, bár ne fájna a fejem, sűrű a program...stb. Pedig lehetne sokkal rosszabb is a helyzet. A fiúkkal hajnali 2-3-ig egyáltalán nem volt alvás. Ehhez képest most éjfélnél sokkal tovább nem tart a műsor.

Az is ajándék, hogy ma végre én is kijutottam sétálni a fiúkkal, ráadásul nagyon szép idő volt. Tegnap -hosszú idő után- újra eljutottam női órára (csak Dórával!!!). Nagyon jó imaközösség volt.

Ma délután EGYEDÜL mentem a Sparba vásárolni. Hazafelé az autóban arra jutottam, hogy jobban kell értékelnem ezeket a -talán aprónak tűnő- kikapcsolódási lehetőségeket. Habár gyorsan megérkeztem, mégis számos ilyen apróság jutott eszembe. Itthon meg is köszöntem Lacinak, hogy elmehettem, miközben ő felporszívózott. Én meg gyorsan belevetettem magam a mosogatásba.

Dóra: hála az Úrnak szépen eszik, úgy néz ki, hogy a tejcsi is kezd beállni. :-)

Hálás vagyok az Úrnak a napokért, még akkor is, ha nem úgy látszik, hogy egyre könnyebbek lennének. Minden napra megkapom a szükséges erőt, ettől többre nem vágyom. Az a ráadás!

A holnapi napra is bőven van program, de az a holnap baja.